Kanizsai Dorottya Gimnázium

Szerelmes levelektől az 1848-as forradalomig

Nyáry Krisztián neve sokak számára ismerős lehet, legalábbis azoknak biztosan, akik figyelnek az irodalom órákon, hiszen az Így szerettek ők című könyvének első vagy második részét gyakran fellapozzuk, ha egy író vagy költő életpályájával foglalkozunk. A pontos műértelmezésekhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az író vagy költő személyes hátterét, érzelmeit.

Czetter Ibolya tanárnő meghívására a könyvek szerzőjével személyesen is találkozhattunk az iskolában. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és könyvkiadó tartott előadást a hetedik órában. 13 óra után pár perccel el is kezdődött a különleges tanóra, ahol az irodalomtól egészen a történelemig jutottunk el. Az előadást színesítette az író beszélgetőtársa is, Havasi Judit, akinek segítségével nem csak egy sima előadást hallhattunk. Sokkal inkább egy könnyed beszélgetésnek lehettünk fültanúi, ahol az előadók a tanári asztalon ülve, mikrofonnal a kezükben mesélnek nekünk.

A téma a levél műfajával indult. Mivel manapság a levél klasszikus formája, az írott levél kihalófélben van, a mi generációknak már nehéz elképzelni, hogy egy levélre mekkora izgalommal vártak, milyen előkészületekkel járt, és milyen fontos eszköze volt az előző évtizedekben, évszázadokban a kapcsolatteremtésnek, az emberek közötti eszmecserének.

Nyáry Krisztián legújabb könyvében is szerelmes levelekkel foglalkozik. Megtudtuk, hogy voltak szerzők, akik kifejezetten tudatosan írtak leveleket, vagy számítottak rá, hogy azokat az utókor olvasni fogja.

A következő téma Petőfi Sándor volt, illetve történelmi szempontból az 1848-as forradalom, és az azzal kapcsolatos tévhitek. Petőfi Sándor tényleg elszavalta a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén? A Pilvax kávéházat nem is így hívták a márciusi ifjak? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk, de Táncsics Mihály kiszabadításának körülményeiről, illetve Jókai Mór és Laborfalvi Róza megismerkedéséről is hallhattunk érdekes történeteket.

A csengő megszólalása után hamar vége lett az előadásnak, pedig nagyon sok titok övezi március 15-ét, és még sok érdekes történetet szívesen meghallgattunk volna, mert a történelemkönyvekben általában nem találunk hasonlókat. Élmény volt kicsit más oldalról szemlélni a kötelező tanagyagokat. Véleményem szerint az ilyen előadásokon több információt jegyzünk meg, mint a hagyományos tanórákon. Reméljük a közeljövőben több ilyen órán is részt vehetünk.


 

2018.12.13. Papp Bora 12.C

Hírek, aktualitások

Eseménynaptár

Hasznos linkek